Hírek - Információk

Az idei nyáron sem maradtak túra nélkül a bélás diákok

2024. szeptember 11.

A Bajai III. Béla Gimnázium, hagyományaihoz híven, idén is részt vett, immár hetedik éve, a vándortáboros programban. Januárban az iskola tanárai két tábort is lefoglaltak az érdeklődő diákoknak. Az előző évek sikeresen megszervezett túráinak köszönhetően 35 diák jelentkezett a július 1-től 7-ig tartó, hazánkban kevéssé ismert Zselic részleges felfedezésére. Őket az iskola öt tanára (Daka Mónika, Gottlieb Gábor, Haász Gyöngyi, Masa György, Tóth Tamás) kísérte el. A csapat tagjai vonattal érkeztek Kaposvárra, ahol megtekintették az Erdők Háza Látogatóközpont interaktív kiállítását. Szállásuk a Ropolyi Vadászházban volt, ahova már gyalogosan érkeztek. A következő napon a Ropolyi-völgy környékével ismerkedtek, illetve látogatást tettek a Zselici Csillagparkban. Itt előadást hallgathattak, megtekintették a meteorit kiállítást is. Nagy büszkeséggel töltötte el őket, hogy ismerős csillagász – a bajai obszervatórium vezetője, Hegedűs Tibor – nevét olvashatták és ismerős helyszínen – Csátalján – talált meteoritdarabot is láthattak. A planetárium vetítésének megtekintése után búcsúztak a Csillagparktól. Másnap a táborváltó túra keretében Bőszénfán ellátogattak a szarvasfarmra. Nagy élmény volt számukra testközelben lenni, megsimogatni a gímszarvasokat, a dámvadakat és az őzeket. Így az itteni hosszabb tartózkodás után értek a sasréti táborhelyre. A következő nap reggelén az 1901-ben kiépített és nemrég felújított keskeny nyomtávú erdei kisvasúton, a Zselici Csühögőn jutottak el Almamellékre. A terecsenyi tavakat érintve értek vissza a szálláshelyre. Az ötödik napon Gálosfát érintve, a Zselicre jellemző löszmélyúton át érték el következő szálláshelyüket, Simonfán a Meteor Turistaházat. Az utolsó túrázós napon egy körtúrát tettek a Nádasdi- és a Tótfalusi-erdőket érintve. Este egy jó hangulatú tábortűzzel, énekléssel zárták a tábort. Másnap Simonfáról begyalogoltak Kaposvárra, majd vonatra szálltak, és délután élményekkel telve megérkeztek a bajai vasútállomásra. Az augusztus 9-től 15-ig tartó vízi túrához 25 diák csatlakozott. A felnőtt kísérők Birkás Attila, Gottlieb Gábor, Haász Gyöngyi, Masa György és Szigethy Géza voltak. A Körösök vidéke és a Szigetköz után az idén Magyarország leggyorsabb folyója, a vadregényes Rába várta az evezni vágyó bélásokat. A Rába szeszélyes folyó, ezért a hatszemélyes gumicsónakokhoz egy-egy vezetőt is biztosított a Magyar Kajak-Kenu Szövetség. A nagy hőség miatti alacsonyabb vízállás sem szegte a diákok kedvét, hiszen így jóval több helyen tudtak kiszállni a rafting csónakokból, hogy fürödjenek és csorogjanak az árral. A csapat vonattal érkezett Szentgotthárdra, ahol az Alpokalja Motel és Kempingben várták őket, a vízi túrán már megszokott típusú sátrak. Másnap megismerték a hajókat, megtanulták hogyan kell be- és kiszállni belőlük, hogyan kell ülni és evezni bennük. Ezek fontos dolgok voltak, mert ez ideig közülük senki sem ült még rafting hajóban. Az ismerkedés után vízre szálltak, és a következő éjszakát a csörötneki Akácfa Kempingben töltötték. A harmadik napon a leghosszabb, 22 km-es túra várt rájuk. A nagy meleg ellenére nagyon ügyesen és gyorsan teljesítették ezt a szakaszt. Így kora délután már el is foglalhatták Csákánydoroszlón a Rába Vízitúra Központ területén felállított sátrakat. A következő nap rendhagyó volt számukra, hiszen nem eveztek, hanem tekertek. A kerékpáros kör első állomása Szőcén volt, ahol megnézték a tőzegmohás láprétet. Itt még arra is lehetőségük nyílt, hogy közelebbről megismerkedjenek egy folyami rákkal. Második megállójuk a Vadása tó volt, ahol kihasználva az igazi strandidőt, eltöltöttek egy pár órát. Az ötödik napon Csákánydoroszló és Körmend között raftingoltak. A táv első felén a korábbi napokhoz hasonló kanyargós, technikás kormányzást igénylő folyóval találkoztak. A Pinka folyó torkolata felett található rőzsegáton való átemelés után a Rába szinte állóvízzé változott, így evezéssel kellett pótolniuk a sodrás hiányát. Szállásuk Körmenden a Bárkaházban volt. A következő napon leeveztek Molnaszecsődig, ahonnan külön busz vitte őket vissza Körmendre. Kipróbálhatták a helyiek fürdőzési szokását, azaz a parton pár száz méter sétálás, majd a folyóban lecsorgás a kiinduló pontig. Aznap este a vendéglátok egy játékos vetélkedő összeállításával kedveskedtek számukra, ami nagyon jó hangulatban telt el. Az utolsó napon már csak a hazautazás várt rájuk. Jó hangulatban sok-sok élménnyel gazdagabban tértek haza. Sokan jövőre is szívesen jelentkeznének a vándortáborba!