2024. december 22. | 6500 Baja, Szent Imre tér 5. 1757-2024 www.bajabela.hu | Éber Sándor freskója | |||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
Történetünk | Dokumentumok | Diákélet | Kapcsolataink | Elérhetőségünk | |||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
|
HatártalanulELŐKÉSZITŐ ÓRAAz előkészitő órákon egyrészt tanári előadásokat hallgattunk Erdély történelmi, földrajzi jellegzetességeiről, multjáról, értékeiről, a román-magyar kapcsolatok alakulásáról, másrészt a testvériskolai kapcsolatról. Külön óra foglalkozott a Határtalanul pályázat célkitüzéseivel és a pályázaton belül megvalósuló projekttel. Ötletbörzén alakult ki a látogatás részletes programja (hogyan történjen a megvalósitás, ki milyen feladatot vállal, stb.). Egy órán megbeszéltük a cserekapcsolat fontosabb szabályait (felelősségvállalás, baleseti szabályok, viselkedési szabályok). Egy óra erejéig kötetlen beszélgetésben meghallgattuk azoknak a diáktársainknak a beszámolóját, akik már korábban részt vettek ebben a kapcsolatban. Jó volt, hogy elmondták élményeiket, tapasztalataikat, igy már felkészültebben vághattunk neki a feladatnak. FAKULTATIV ELŐKÉSZITŐ TEVÉKENYSÉGAzért, hogy ne csak a projektben részt vevő diákok ügye legyen a cserekapcsolat, készitettünk egy bemutatót az iskola egyik vitrinjébe. Ebben bemutatóban igyekeztünk átfogó képet adni a cserekapcsolat multjáról (együttmüködési nyilatkozat, korábbi utazások dokumentumai) illetve kedvcsináló felhivások (meghivó a tánctanulásra). Amig válogattuk és szerkesztettük a kiállitás anyagát, gépeltük a szövegeket, jókat nevettünk a korábbi élményeken, fényképeken. A kiállitásnak utóbb pozitiv visszhangja volt: többen jöttek kérdezősködni a cserekapcsolatról. 1. UTAZÁS1. napSzerdán már délután óta vártuk a marosvásárhelyi diákok érkezését. Izgatottan gyülekeztünk a Szentháromság téren, ahová 6 óra körül végre megérkeztek. Voltak, akik már régi ismerősként üdvözölhették párjukat, sokak azonban még kíváncsian keresgélték, hogy melyik diák lesz a vendégük erre a pár napra. Mindenki hazavitte a párját, otthon már finom vacsora várta őket. Kicsi pihenés után a városban találkoztunk. Az este folyamán jobban megismerkedhettünk a vendégekkel. De hamar hazamentünk, mert tudtuk, hogy másnap sok érdekes program vár ránk. 2. napCsütörtökön reggel 8-kor volt a gyülekező iskolánk előtt. Itt két csoportra osztottak minket. Az egyik csoport busszal Bajaszentistvánra, a bunyevác tájházba ment, a másik csoport pedig Türr István múzeumot látogatta meg. A bunyevác tájházban egy muzeológus segítségével megismerkedhettünk az itt élő bunyevácok szokásaival és hagyományaival. Megnézhettünk egy bunyevác házat eredeti berendezéssel. Ezután a bunyevácok népviseletével és hagyományaival (esküvő, anyák napja, karácsony) ismerkedtünk meg. Meghallgattunk bunyevác népdalokat az egyik társunk előadásában. Különleges élmény volt, hogy eredeti bunyevác népviseletet is megtekinthettünk, illetve felpróbálhattunk. Amíg a csoport egyik fele a bunyevác tájházat tekintette meg, addig a másik fele a múzeummal ismerkedett. Merk Zsuzsa muzeológus-tanárnő előadást tartott a Baja környékén élő nemzetiségekről. Ezután a múzeumot csodálhattuk meg. Nagyon sok, még a bajaiak számára is új információt hallottunk. A programok befejeztével a két csoport helyszint cserélt (a nagy létszám miatt volt erre a megosztásra szükség), igy mindenki részt vehetett mindkét helyszin történésein. Ebéd és egy kis pihenés után 3 órakor találkoztunk az iskola udvarán. Itt közösen énekeket és táncokat tanultunk, gyakoroltunk. Nagyon nagy élmény volt mindenki számára, különösen a marosvásárhelyieknek volt szokatlan a délszláv zenék hangzása. A táncolás után együtt fagyiztunk és beszélgettünk, terveztük az aznap esti programot. A napot közös bowlingozzással zártuk. 3. napEzen a napon egész napos kirándulásra került sor. Az útvonal Tihany- Veszprém volt. Sok vásárhelyi diák először látta a Balatont illetve a királynék városát. A tihanyi apátságnál a látogató központban egy kis filmet néztünk meg az apátság életéről, majd megtekintettük a templomot. Ezután szabadprogram következett: séta, fényképezkedés, fagyizás. Veszprémben a rövid városnézés után idegenvezetéssel tekintettük meg a püspöki palotát és benne a Sziszi-kiállítást. Itt is szabadprogram várt ránk ezután. A visszafele úton egy második világháborús bomba hatástalanítása miatt sokáig kellett vesztegelnünk az úton. Emiatt jóval később értünk haza a tervezettnél. 4.napA péntek esti bulizás után a szombatot volt, aki pihenéssel töltötte, volt, aki a vendégcsaláddal együtt kirándulni ment. Mi a bajai Türr kilátót néztük meg, sétáltunk a Duna-parton és a városban is, majd ebédre halászlevet ettünk. Este a közösen szervezett bulin vettünk részt. Jól éreztük magunkat, de sajnos tudtuk, hogy másnap következik a búcsúzás. 5. napVasárnap reggel 7-kor gyülekeztünk a Szentháromság téren. Közös fénykép után megkezdődött a búcsúzkodás. Igaz barátságok születtek, így sokan könnyes szemmel ölelték át egymást, és már a következő találkozást tervezgették. Indulás után még sokáig integettünk és az újonnan szerzett élményekről beszélgettünk. TÉMANAPA gimnáziumban minden évben megrendezésre kerülő Bélás-napon a többi - diákönkormányzat által szervezett program mellett - a projekttel kapcsolatos programokat is szerveztünk, ahol bemutattuk az iskola minden diákjának Erdélyt, és a résztvevők élménybeszámolót is tartottak az iskola egyik kijelölt termében. Meghívott előadó tartott előadást az erdélyi nyelvjárásokról, ezt követően a projektben részt vett diákok kötetlen beszélgetés keretében élménybeszámolót tartottak. Az élménybeszámolók és a beszélgetés után a diákok mezőségi népdalokat tanulhattak az iskolai népdalkör illetve egy-egy népdalénekes társunk segítségével, majd az „Ismerd meg Erdélyt” játékos vetélkedő keretein belül (4-5 fős csapatokat alkotva) jobban megismerkedhettek Erdéllyel és hasznosíthatták az előadás alatt szerzett ismereteiket. 2. UTAZÁS1. napSzerdán reggel háromnegyed hatra kellett mindenkinek megérkeznie a Szentháromság térre, hiszen hat órakor már indulni szerettünk volna. Bepakoltuk a csomagjainkat, elköszöntünk a szüleinktől, és már indultunk is. Az út hosszabb volt, mint vártuk, és egy autóbaleset miatt Déva után hosszú időt kellett állnunk. Nyolc óra körül végre megérkeztünk Marosvásárhelyre. Vendéglátóink már vártak ránk az iskola előtt. Hazamentünk, megvacsoráztunk, és egy kis pihenés után még visszamentünk a városba. Beültünk egy kávézóba, ahol megismerkedhettünk a többi vendéglátóval is. Nem maradtunk sokáig, hiszen másnap sok program várt ránk. 2. napReggel korán keltünk, mert nyolckor már kezdődött is vendéglátónk első órája, amire nekünk is be kellett mennünk. Az én vendéglátóm első órája román, második testnevelés, harmadik magyar volt. A románóra számomra nagyon érdekes, volt hiszen ilyennel itthon még nem találkozhattam. A harmadik óra után a bajaiaknak gyülekezni kellett az udvaron, mert az iskola bemutatása és városnézés következett. Még mielőtt elmentünk városnézésre, az iskola egyik tanárnője előadást tartott a Mezőségről. Városnézés során ellátogattunk a Teleki Tékába, utána következett a városközpont megtekintése (Városháza, Kultúrpalota), majd végül a főtér. Miután visszaértünk, elmentünk ebédelni, délután pedig sor került a vállalt „termék” megvalósitására: egy aprócska parkrészt alakitottunk ki az iskola udvarán. Közösen elültettünk egy facsemetét, remélve, hogy gyökeret ereszt, igy marad egy emlék a két iskola barátságáról. A program jó hangulatu volt, sok bolyais áll meg bámészkodni. Ezután szabadprogram következett. Aznap délután került megrendezésre a tanár-diák meccs. Nagyon érdekesnek találtam, hiszen a mi iskolánkban ez nem hagyomány, ott viszont minden évben megrendezik a végzős diákok és a tanárok közötti mérkőzéseket. Az osztály lánytagjai pedig pompomlányként vesznek részt az eseményen. Miután vége lett, még beültünk egy kávézóba és beszélgettünk, majd hazamentünk. 3. napHarmadik nap reggel hét órakor találkoztunk a busznál, ugyanis kirándulni indultunk. Hosszú buszút után az első megálló Szamosújvár volt, ahol egy örmény katolikus templomot látogattunk meg. Az idegenvezetőnk a templom eredetéről és az örményekről is mesélt nekünk. A következő állomás Válaszút volt, ahol Kallós Zoltán vezető segítségével ismerkedhettünk meg különböző nemzetiségek hagyományaival, viseleteivel. A harmadik megálló Dés volt, ahol egy református templomot látogattunk meg. Ezután kaptunk szabadprogramot. A csoport nagy része egy kávézóba ült be, ahol egy kis nehézségbe ütköztünk, ugyanis az eladók nem tudtak magyarul. De szerencsére velünk volt Kálmán Attila tanár úr, aki szívesen rendelt mindenki helyett. Az utolsó állomás Bonchida volt, ahol a Bánffy-kastélyt néztük meg. A kastély épp felújítás alatt állt, azért nem volt minden rész látogatható. A tanár úr mesélt nekünk a kastély történetéről, ezután pedig sétálhattunk egy kicsit. Az utolsó állomás Pusztakamaráson Sütő András szülőháza volt. Hazaúton sokan aludtak, hiszen elfáradtunk az egész napos kirándulásban. Vacsora után még többen bementünk a városba, de voltak olyanok is, akik elmentek szórakozni. 4. napA mai nap szabadprogram volt, tehát lehetett sokáig aludni. Ezt a társaság nagy része kihasználta, hiszen már nagyon fáradtak voltunk. A vendéglátóm és még ketten úgy döntöttünk, hogy délután felmegyünk Somos-tetőre. A tűző napon egy meredek sétányon sétáltunk felfele. Nagyon elfáradtunk, mire felértünk, de megérte. Minden zöld volt, és tele volt fákkal, a kilátás pedig gyönyörű volt. Körbejártuk az állatkertet is, ahol találkozhattunk az újonnan érkezett elefánttal is. Ettünk vattacukrot és felültünk a kisvasútra is. Este a bajaiaknak össze kellett pakolni, hiszen másnap hazaindultunk, de még előttünk állt egy jó kis este, hiszen Marosvásárhelyen ekkor voltak a Diáknapok. 5. napReggel kevés alvás után hatkor keltünk, hiszen hétkor a tanárok már szerettek volna indulni. Még egy utolsó közös kép a busz előtt, és már tereltek fel minket a tanárok a buszra. Fáradt emberek és jó hosszú ölelések jellemezték ezt a pár percet, amíg elbúcsúzhattunk. Amint kikanyarodtunk az iskola előtti parkolóból, a csapat nagyobb része már aludt. Nagyon elfáradtunk ez alatt a pár nap alatt. Hazafele megálltunk Nagyváradon, ahol szecessziós épületeket néztünk meg, és bementünk volna a Sas-palotába is, de sajnos felújítás miatt zárva volt. Este a szüleink már vártak ránk a Szentháromság téren, ahova nyolc óra körül érkeztünk meg. Nagyon gyorsan elrepült ez az öt nap, de fantasztikus élményeket élhettünk át. BEMUTATÓ ELŐADÁSDélutáni előadás keretében számoltunk be a Határtalanul pályázat megvalósitásáról. Végigvettük a megvalósult program eseményeit, bemutattuk a közben készült fényképeket, egyikünk felkészült a Bolyai történelméből, majd külön bemutattuk Marosvásárhelyt és Kolozsvárt. (powerpointos előadás) ÉRTÉKELŐ ÓRAAz értékelő órákat azzal kezdtük, hogy kiscsoportokba szervezett minket Radva László tanár úr. Minden csoport más-más feladatot kapott: adott témákat kellett értékelni, megbeszélni (az utazások, a témanap, a Bolyaiban folyó oktatás, a megvalósult projektek). A megbeszélés után minden csoport beszámolt, majd szabadon bárki hozzáfüzhette gondolatait, észrevételeit az elhangzottakhoz. Ezután fényképes illusztrációval egybekötött kötetlen élménybeszámoló következett, ahol olyan eseményeket is elmeséltünk, amelyek nem tartoztak szorosan a „hivatalos” programhoz: itt derült ki, hogy ki hol bulizott, a szombati kirándulások élményei, stb. Még az kiderült, hogy bizony szerelmi kapcsolat is kialakult: az egyik lánynak elkezdett udvarolni egy marosvásárhelyi fiu. Jókat nevettünk az élményeken, anekdotákon, a legjobb része ez volt az értékelő órának. Külön része volt az értékelő órának, hogy mindenki a saját osztályában az osztályfőnöki órán is beszámolt az élményiről. Fényképeket vittünk be illusztrálásképpen, és válaszoltunk a fölmerült kérdésekre. Sokan kedvet kaptak a leendő látogatásokban való részvételre. Azért mi nem szeretnénk kimaradni a jövő évi programokból! |
||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
|