Hírek - Információk

A Bajai III. Béla Gimnázium néhány diákja az idei tanévben új feladatra vállalkozott. A Fotoszintévesztők (Kenyeres Karina, Schofhauser Daren – 11.B) a BISEL-módszerrel ismerkedtek meg és élményeikről most önöknek is beszámolnak.
Mint minden évben, idén is izgatottan vártuk a tanévre kiírt versenyeket. Szeptember közepén találtunk rá a Földművelésügyi Minisztérium által meghirdetett Patak menti portrék című bioindikációs versenyre. Gyorsan riadoztattuk a már jól bevált csapatunkat és elkezdtük az előkészületeket.
A feladat a BISEL-módszer alkalmazása volt egy szabadon választott vizes élőhelyen. A Bisel vizsgálat előnye, hogy eredménye pontokkal fejezhető ki, illetve színskála segítségével vizuálissá tehető. A biológiai vízmínősítés a kémiaival szemben hosszabb idejű változásokat mutat ki, és így jobban tükrözi a vízfolyás ökológiai állapotát. A vizsgálatnak vannak korlátjai. Nem tudják azonosítani a szennyeződés közvetlen okát. Évszakonként szükséges a vizsgálatokat elvégezni.
Szeptember 25-én kimentünk a Baja külterületén lévő Ferenc-tácsatorna partjára. A csatornán kiválasztottunk egy 10 méteres szakaszt. Az esős idő ellenére próbáltunk minél több mintát begyűjteni, ami többek közt gerinctelenekből, vízi és vízfelszíni növényekből, és a csatornából begyűjtött iszapból állt. Sajnos néhány kémiai jellemzőt nem sikerült megállapítanunk, mivel nem volt megfelelő eszközünk a vizsgálat elvégzésére. A kutakodás közben végig jó hangulatban telt az idő. A minták begyűjtéséhez merítőhálót, csipeszt és különböző kutató segédeszközöket használtunk. A befogott apró élőlényeket egy-egy dobozkába raktuk, külön a növényektől. Az iszapmintákat üvegekbe tettük.
A közel kétórás terepszemle után kezdetét vette a labormunka. A felkészítő tanárunk segítségével összeszereltük a vizsgálathoz szükséges technikai dolgokat, mikroszkópot és ph-mérőt, majd megkezdtük a vizsgálódást. Egy hét állt rendelkezésünkre és be kellet látnunk, ez nem sok idő. Éppen ezért teljes erőbedobással kutakodtunk a biológiai rendek mélyében. Az álltalunk talált élőlényeket, a kémia szertárból kölcsönvett alkoholban tartósítottuk. A szétválasztást követően a makrogerincteleneket 10-50-szeres nagyítású sztereomikroszkóp alatt alaposan megvizsgáltuk. A megvizsgált élőlényeket a testfelépítésük alapján taxonokba soroljuk. A besorolás nehézkesen ment, mert sajnos a képek nagyon rossz minőségűek voltak a határozókönyvben. A kategorizálás után megszámoltuk a taxonokat (taxon: ebben az esetben a makrogerinctelenek egyazon kategóriába sorolt és közös gyűjtőnévvel ellátott csoportja, pl.: álkérészek, víziászka stb.) és a Bisel-táblázat segítségével megállapítottuk a legérzékenyebb csoportot és annak gyakoriságát. A Bisel-index eredménye 5 lett, ami azt jelenti, hogy mérsékelten szennyezett volt a csatorna a vizsgálat időpontjában.
Mindent összevetve nagyon élveztük a feladatot. Mind a terepgyakorlatot, mind pedig az ez után következő vizsgálódást. Nem biológiából továbbtanulóként hatalmas kihívás volt számunkra a feladat, de véleményünk szerint remekül teljesítettünk, miközben a biológia egy új arcát ismerhettük meg. Szeretnénk megköszönni felkészítő tanárunk, Masa György tanár úr munkáját, aki hozzájárult kutatásunk sikeréhez, továbbá a harmonikus munkához. Hisszük, hogy kutatásaink nem csak számunkra voltak hasznosak, hanem beszámolóinkat olvasva még több diákot ösztönzünk akár a biológia, akár más tantárgyakban való elmélyedésre. Remélem, hogy eredményeink elegendőek lesznek a második fordulóba jutáshoz, de ha nem, akkor is nagyon jól szórakoztunk, mert a tantárgy egy új oldalát ismerhettük meg.