2024. november 23. | 6500 Baja, Szent Imre tér 5. 1757-2024 www.bajabela.hu | Éber Sándor freskója | ||
Történetünk | Dokumentumok | Diákélet | Kapcsolataink | Elérhetőségünk | ||||
|
Oltványi ImreOLTVÁNYI IMRE (1893-1963) Közgazdász, politikus, művészettörténész. Mindössze két évig, III-IV. osztályos korában volt iskolánk nyilvános tanulója, 1905-től 1907-ig. Mivel a család igen rossz anyagi körülmények között élt (apja kispénzű városi hivatalnok volt), munkába kellett állnia, tanulmányait csak magánúton fejezhette be. Harctéri szolgálat és hadifogság után a budapesti tudományegyetemen szerzett doktorátust. Elvégezte a Keleti Kereskedelmi Akadémiát is. Az Országos Földműves Szövetség titkára, majd a Magyar Jelzálog Hitelbank igazgatója lett. 1930-ban alapító tagja a Független Kisgazdapártnak, melyben mindvégig vezető szerepet töltött be. A második világháború idején részt vett az ellenállási mozgalomban. 1945-től a Magyar Nemzeti Bank elnöke, néhány hónapig pénzügyminiszter volt. 1947-ben a berni magyar követség vezetésével bízták meg. Hazájába visszatérve a Magyar Nemzeti Múzeum elnökeként, majd a Szépművészeti Múzeum főigazgatójaként dolgozott nyugdíjazásig (1952). Újságokban és folyóiratokban nagyszámú - főleg képzőművészeti tárgyú, a modern művészetet propagáló - cikke jelent meg. 1935-től 1938-ig a Magyar Művészet című folyóiratot szerkesztette. 1942-től 1944-ig a Magyar Nemzet állandó képzőművészeti kritikusa volt. Egry Józsefről és Derkovits Gyuláról monográfiát írt. Nem csak a magyar képzőművészet egyik legönzetlenebb híve, szerelmese és szervezője volt - az irodalomé éppenúgy, mint a kritikáké; a színházak, koncertek éppúgy vonzották, mint a filozófusok művei, a közgazdasági elmélet. Életének utolsó idejéig kapcsolatban volt a fiatal értelmiség legjobbjaival, s fiatalos szenvedéllyel vitázott velük. Közéleti munkájának elismeréseként 1947-ben a Magyar Köztársasági Érdemrend nagykeresztjét, 1950-ben a Magyar Népköztársasági Érdemrend I. osztályát kapta meg. Oltványi Imre Baja művészeti életének bőkezű mecénása. Felajánlotta, hogy saját gyűjteményéből olyan képzőművészeti anyagot ajándékoz a városnak, mely alapja lehet a képtárnak. A város képviselői 1936-ban vették át tőle azt az 52 festményből és 12 szoborból álló ajándékot, amely a mai Türr István Múzeum képzőművészeti gyűjteményének alapját képezi. Példája és biztatása művészeket és műgyűjtőket arra késztetett, hogy értékes művekkel gyarapítsák a bajai képtárat. |
|||
|