A III. Béla Gimnázium könyvtáráról

Az intézmény könyvtárának legfontosabb feladatai címszavakban

• az iskola információs központja
• a könyvtári rendszer legközelebbi elérési pontja a 12-19 éves korosztály és a pedagógusok számára
• helyszín és eszköz a tanuláshoz, művelődéshez, a házi feladatok elkészítéséhez
• a pedagógusok felkészülésének helyszíne
• tanítási helyszín (könyv- és könyvtárhasználatra épülő órák)
• iskolai programok közreműködője, helyszíne
• a szabadidő értelmes eltöltésének eszköze és helyszíne
• közösségi tér

• biztosítja az iskola nevelői és tanulói részére az oktatáshoz és a tanuláshoz szükséges információkat, ismerethordozókat (könyvek, folyóiratok, audiovizuális eszközök, stb.)
• gyűjteményét folyamatosan fejleszti, feltárja, megőrzi, gondozza, és rendelkezésre bocsátja (helyben és kölcsönzéssel)
• tájékoztatást nyújt a könyvtár dokumentumairól és szolgáltatásairól (egyéni és csoportos formában)
• központi szerepet tölt be a tanulók olvasóvá, könyvtárhasználóvá nevelésében
• segíti az egész életen át tartó tanulásra való felkészítést, a tanulás tanítását, a tehetséggondozást
• részt vesz a kulturális hátrány csökkentésével kapcsolatos feladatokban
• muzeális gyűjteményére alapozva szolgálja a tudományos kutatást
• közreműködik a tankönyvellátásban, működteti, gondozza a tankönyvtárat

A könyvtárhasználat rendje

• Az iskolai könyvtár szolgáltatásait az iskola tanulói, nevelői, adminisztratív és technikai dolgozói;
• igény szerint: más iskolák pedagógusai, felsőoktatási intézmények oktatói, diákjai, kutatók, a városban dolgozó értelmiségiek használhatják.(A könyvtár korlátozottan nyilvános.)

Az iskolai könyvtár használói beiratkozás nélkül is igénybe vehetik azokat a szolgáltatásokat, amelyek helyszíne a könyvtár (dokumentumok, számítógép használata, információgyűjtés, felkészülés, folyóiratok olvasása, a könyvtáros tanácsadó, tájékoztató, könyvajánló tevékenysége, irodalomkutatás, állományfeltáró eszközök használata). Kölcsönözni csak a könyvtárba való beiratkozás, a dokumentumok regisztrálása után lehet. Egyszerre 6 könyv lehet 1-1 olvasónál (a könyvtáros engedélyével több is), maximum 3 hétig. Hosszabbításra is van lehetőség, ha másnak nincs szüksége az adott műre. Ha a használó által keresett könyv kölcsönzésben van, előjegyzést lehet kérni, az állományból hiányzó műveket pedig könyvtárközi kölcsönzéssel biztosítja a könyvtár.

A tankönyveket tanév végéig (egyénenként mérlegelve, a könyvtáros engedélyével több évig is) lehet kölcsönözni. A kölcsönzött dokumentumokat épségben kell visszahozni. Elvesztett, megrongált könyv értékét (nem árát!) meg kell téríteni. Az iskola elhagyásakor a diákoknak és minden más olvasónak rendeznie kell könyvtári tartozását. A számítógépet a könyvtáros engedélyével lehet használni, a (tágan értelmezett) tanuláshoz kapcsolódó céllal.

A beiratkozás ingyenes.

A könyvtárban illik a "hely szelleméhez" méltóan viselkedni: nem enni, nem inni, nem zavarni másokat.

A könyvtár történetéről röviden

Az iskolai évkönyvek az 1850-es évek elejétől közölnek adatokat a gyűjteményről. Ekkoriban 300 kötetes volt a könyvtár, "amelyet Nagy Rókus, Szent Ferenc-rendi volt tanár buzgó igyekezete hozott össze egyes tanulók ajándékából és az ifjúság által éveken át összegyűjtött pénzből".(Werner 41. p.) Ezt egészítették ki az "iskolakönyvek" 2 példányban, 8 földrajzi térkép és segédkönyvek a tanárok számára. Vinkovics Antal egykori diák humoros visszaemlékezéséből (Bálint 39. p.) pedig megismerhetjük azt is, hogyan gyűjtött a tanulóifjúság a könyvtár számára, de a város is hozzájárult - az 1850-es években pl. évi 800 koronával- a könyvtár és a "természettani szertár" fejlesztéséhez. (Werner 45.p.) Az erőfeszítéseknek köszönhetően szépen gyarapodik a tanári könyvtár, és létrehozzák az ifjúsági könyvtárat is. Az állomány "az 1872/73-as tanévben már 3500 könyvből és füzetből áll." (Bálint 51. p.) A ciszterek számára is fontos volt a könyvtár, sokat áldoztak a fejlesztésére. Hogy mennyire, azt jól mutatja, hogy a "tanári és ifjúsági könyvtár köteteinek együttes száma 1900-ban 4446, 1918-ban 7243 volt." A gyarapodásnak ez az imponáló mértéke számunkra is kívánatos lenne! A tanári könyvtár a rendházban kapott helyet. Rendezése, működtetése Székely Károly érdeme. Fejér Adorján pedig, aki 1910/11-től az ifjúsági könyvtár "őre", segítőivel: lelkes tanítványokkal szintén sokat dolgozik a könyvtár "rendezésén és könyvjegyzékének elkészítésén". Az ifjúsági könyvtár fejlesztésénél az volt a legfontosabb elv, hogy minél nagyobb példányszámban beszerezzék a kötelező olvasmányokat, "hogy az olvasásban fennakadás ne legyen" (Werner 62. p.). Az osztálytermekben kis letéteket hoztak létre ezekből, amelyeket zárt szekrényben helyeztek el, kezelésük a magyartanár feladata volt. A könyvtárosi munka mellett Fejér tanár úr -hozzáértő diákjaival- könyvkötő műhelyt is alapított és rendezett be a rossz állapotban lévő könyvek bekötésére.

Fontosnak tartották a rászoruló diákok segítését is. A tanulókat segélyező egyesület (hangversenyek bevételéből, adományokból) erre a célra még saját könyvtárat is hozott létre. (Bálint 77.p.) Így például az 1913/14-es "iskolai évben 20 tanulót látott el iskolai könyvekkel, könyvtárából pedig 113 [!] tanuló kapott szótárakat és egyéb segédkönyveket. A tanulók összesen 609 könyvet használtak állandóan az iskolai év alatt" (Werner 70. p.). Az anyagilag nehéz helyzetben lévő tanulók tankönyvvel történő ellátásának ez a módja ma is példamutató!

A 20. századi kedvezőtlen társadalmi változások, különösen a háborúk viharai nem kis károkat okoztak az állományban, de "annyi balszerencse közt, oly sok viszály után" is szerencsére megmaradt közel 6500 régi könyv, köztük kb. 150 az 1801 előtt megjelent mű. A könyvek mellett értékes folyóirat-sorozatok is ránk maradtak (Tudományos Gyűjtemény, Budapesti Szemle, Századok, vagy az iskola egykori diákja, majd tanára, Szarvas Gábor által szerkesztett Magyar Nyelvőr). Ennek az értékes, régi gyűjteménynek a kezelése speciális szakértelmet igényel, több időt és pénzt is kellene áldozni a gondozására, de ehhez sajnos se a személyi, se az anyagi feltételek nincsenek meg! E nagyon vázlatos visszatekintésből is látható, hogy az elődök áldozatos munkájának köszönhetően sok értékes könyvvel gazdagodott a könyvtár. Az ő felbecsülhetetlen érdemük, hogy igazi különlegességeket, ritka példányokat is magában foglaló muzeális gyűjteménnyel büszkélkedhetünk, és ez a tény kiemel bennünket az iskolai könyvtárak többsége közül. Amikor az 1990/91-es tanévtől átvettem a könyvtár gondozását, az a szándék vezetett, hogy a nagy elődök és mai használóink iránti tiszteletből a hajdani könyvtárosokhoz hasonlóan felelősséggel, hozzáértéssel végezzem a munkámat, őrizve a múlt értékeit, hagyományait, ugyanakkor a mai kor kihívásainak is megfelelve jól használható gyűjteményt alakítsak, korszerű szolgáltatásokat nyújtsak. A könyvtár fogalmának jelentése mostanra alaposan átalakult, kibővült, már nem csak a "könyvek tára", de változott az "olvasó", az "olvasás" fogalma is. A több mint 30 ezressé növekedett könyvtári állományunk könyveken, folyóiratokon kívül kazettákat, videokazettákat, CD-ket, DVD-ket, számítástechnikai adatbázisokat is magában foglal. Az évek óta tervszerűen folytatott könyvtárfejlesztő munkával (döntő részben különböző pályázatokon nyert pénzből) sikerült kényelmesebbé, esztétikusabbá, otthonosabbá tennünk a könyvtár helyiségeit, korszerűsítenünk szoftver- és hardverállományunkat, gyarapítani a dokumentumgyűjteményt. Így a könyvtár (ide értve a letéti gyűjteményeket is) napjainkra az oktató-nevelő munkát sokoldalúan szolgáló, korszerű médiatárrá vált, és a pedagógusok, diákjaink, valamint a külső olvasók által kedvelt, szívesen és gyakran használt intézmény lett. A könyvtár forgalma, kihasználtsága folyamatosan növekedett az évek során.

Tevékenysége átszövi az oktató-nevelő tevékenység, az iskolai élet egészét: szolgálja a pedagógusok munkáját, a diákok tanulását, művelődését, a muzeális gyűjteményre alapozva pedig - mint korlátozottan nyilvános könyvtár- az intézmény falain kívül is segíti az oktatást és a tudományos kutatást. Olvasóink színvonalasabb kiszolgálása érdekében együttműködünk a város más könyvtáraival, és az elmúlt években részt vettünk a könyvtárosok (elméleti és gyakorlati) képzésében is.

Évről évre 1200 körül van a beiratkozott olvasók száma: ebből 700 körüli a gimnáziumi tanuló (az induló évfolyamok diáklétszámától függően), a többiek a mi iskolánk és más iskolák pedagógusai, egyéb dolgozói, volt "bélások", akik főiskolára, egyetemre járnak, és Baja város értelmisége. Sokan élnek esetenként a szolgáltatásainkkal, akár beiratkozás nélkül is.

A könyvtár 3 helyiségben működik (a muzeális gyűjtemény a C épületben ún. "zártanyagként" került elhelyezésre, a tankönyvraktár pedig az A épület 2. emeletén). A külső helyiség a helyszíne az "oldottabb", klubszerű könyvtárhasználatnak (a csak helyben használható művek zöme, a számítógépek itt vannak!), a középsőben történik a kölcsönzés, míg a belső terem a könyvtári órák, általában a nagyobb elmélyülést kívánó tevékenységek színtere. (Befelé haladva "csendesedik" a könyvtárhasználat.) A feltáró munka igazán csak 1990-től kezdődött, mert korábban semmilyen katalógus sem volt. Kezdetben cédulakatalógus, mégpedig raktári, betűrendes, szak- és tárgyszókatalógus épült, majd 1997-től megindult (a Soros alapítvány támogatásával) a könyvtári munkafolyamatok gépesítése a Szirén, később a Szirén 21, ma pedig a korszerűbb Szikla könyvtárkezelő program segítségével. Jelenleg a kölcsönzés teljesen gépesítve van, és folyamatosan történik a dokumentumadatoké is. (Az újonnan beszerzett műveket állományba vételük után rögtön gépre visszük, a régebb óta meglévő műveket pedig folyamatosan, a gyakrabban használtaktól haladva visszafelé.) Kb. az állomány 2/3-át sikerült mostanra számítógépre vinni. Minden dokumentum tartalmilag feldolgozva (tárgyszavazva) kerül gépre, ez lelassítja ugyan az adatbevitelt, de sokszoros a haszna kereséskor, mert nem kell fölösleges időt tölteni (nem úgy, mint az internetes keresők esetében) a nem releváns találatok kiszűrésével. A gépesítés nagyon gyors és sokoldalú információkeresést tesz lehetővé mind formai (szerző, cím, megjelenési adatok, sorozat), mind tartalmi szempontból, és sok az előnye a kölcsönzésnél, statisztikák készítésénél, a gyűjtemény összetételének, a forgalom adatainak különböző szempontú elemzésekor is. A számítógép, az Internet használata természetesen épült be a mindennapi munkába és a könyvtárhasználatba.

A könyvtárat használók igényei nagyon változatos, sokszínű képet mutatnak: jól tükrözik az iskolában folyó különböző tevékenységeket. Tanáraink mindennapi munkájukhoz (egyesek közülük továbbképzéshez, továbbtanuláshoz is) használják a könyvtárat, és hasonló okokból veszik igénybe a másutt dolgozó pedagógusok is. Diákjaink órai, szakköri munkájukhoz, dolgozatíráshoz, kiselőadások megtartásához, a legkülönbözőbb tanulmányi versenyekre való felkészüléshez kérnek segítséget, de egyéni érdeklődéssel, szabadidős tevékenységekkel kapcsolatos igényeik is árnyalják e gazdag képet. Tudományos kutatók, "öregdiákjaink", helyi szerzők részéről is érkeznek különféle kérések. Érdekes jelenség, hogy vannak "latens" könyvtárhasználók is: diákjaink nem ritkán a szülő vagy a testvér igényeivel is könyvtárunkhoz fordulnak. Az elmondottak -úgy érzem-, a munkánk iránti bizalmat, megbecsülést jelzik.

A szolgáltatásokkal kapcsolatos igények folyamatosan, dinamikusan növekedtek, ugyanakkor új feladatoknak is meg kellett felelnünk. Elég csak arra emlékeztetni, hogy a hatosztályos képzés bevezetésével olvasótáborunk "megfiatalodott", így a gyűjtőkört is módosítani kellett a 12-14 évesek igényeinek megfelelően, vagy pl. alkalmazkodni kellett (volna!) a kerettanterv, az új érettségi, a "nulladik évfolyam" keltette igényekhez is. Jól megfigyelhető jelenség, hogy a dokumentumok iránti igény mellett egyre jobban növekszik az információk iránti igény, ennek megfelelően a kölcsönzés mellett mind jelentősebb szerepet kapnak a "helybenhasználat" legkülönbözőbb formái. Egyre markánsabban megfigyelhető változás, hogy a szépirodalom olvasása kezd háttérbe szorulni az ismeretközlő irodalom "javára", és a hagyományos olvasás mellett a konkrét információk iránti "kereslet" növekszik erőteljesen. "Egyik szemem sír, a másik meg nevet" ezt tapasztalva, mert a folyamatos tanulás, informálódás korparancs, dicséretes dolog, hogy használóink meg akarnak felelni ennek, de a szépirodalom olvasásának csökkenése miatt a személyiség arányos, harmonikus fejlődése, érzelmi, erkölcsi életünk, mondhatnám: emberi minőségünk kárt szenved. Nem is szólva arról a nagy élményről, örömről, vigasztalásról, amelyet egy jó könyv: "a lélek világossága" jelent! Az azonnali haszon elérésére törekvés, amely a "világban" tapasztalható, sajnos itt is érezteti a hatását! Az olvasási szokások változása tehát (amelynek több oka van, és más könyvtárakban is tapasztalható) ellentmondásos. A mi könyvtárunk használatában azonban szerencsére (még?) nem tapasztalható az olvasás (mint tevékenység) jelentősebb háttérbe szorulása a "nagy versenytársakkal", elsősorban a számítógéppel szemben. Próbáljuk is tudatosan kihasználni a számítógép előnyeit: diákjaink ösztönzésével, orientálásával az internetes keresés jó szolgálatot tehet az információ megszerzésének folyamatában, kiegészíti a hagyományos olvasást. Kényszer is ez, mert sajnálatosan egyre kevesebb pénz jut a könyvtár fejlesztésére, ezért jó, hogy ma már mind több folyóirat és könyv hozzáférhető elektronikus formában. Az anyagiak elégtelensége egyébként nagy gondot jelent a mindennapokban, ezért igyekszünk pályázatokon részt venni, a könyvtárak közti együttműködés, a könyvtári rendszer kínálta előnyökkel élni, különböző adományok nyújtását kezdeményezni, forrásokat felkutatni, de így is egyre nehezebb a növekvő igények és a szűkülő források között "lavírozni". Nincs elegendő pénz az állomány folyamatos gyarapítására, az elhasználódott könyvek pótlására, az újabb és újabb szükségletek kielégítésérére. Az olvasás rangja, a könyv tisztelete sajnos nem olyan fontos ma már, mint elődeink számára volt. A "társadalom" nem hajlandó a szükségletnek megfelelően áldozni rá, pedig a káros következmények már látszanak, például abban is, hogy diákjaink -magyar és nemzetközi felmérések szerint- a szövegértésben komoly nehézségekkel küzdenek.

Súlyos gondot jelent a tankönyvellátás feladatának az iskolai könyvtárakra erőltetése is, amelynek sem a személyi, sem a tárgyi feltételei nincsenek meg. Ez az átgondolatlan, szakszerűtlen minisztériumi intézkedés pazarlás pénzzel, a könyvtáros idejével, a gyűjtőköri elveknek meg nem felelése miatt pedig az állományt is "felhigította", miközben célját csak felemás módon valósítja meg. Mennyivel jobban, mindenki megelégedésére oldották meg ezt a kérdést bölcs elődeink!

A ferencesek 300 kötetes gyűjteményétől napjaink iskolai könyvtáráig hosszú volt az út, sok idő telt el, sok-sok változással... Jókkal is, rosszakkal is! Babits Mihály szavai azonban számomra ma is érvényesek, igazak:

"Óh ne mondjátok azt, hogy a Könyv ma nem kell,
hogy a Könyvnél több az Élet és az Ember:
mert a Könyv is Élet, és él, mint az ember -
így él: emberben könyv, s a Könyvben az Ember."

Felhasznált irodalom:

1. A bajai főgimnázium története /Werner Adolf. - Baja, 1914.
2. A bajai III. Béla Gimnázium / Bálint László. - Bp., 1989.