Fejlesztői jegyzet
Hello! Örülök, hogy megtaláltad ezt a rejtett jegyzetet.
A poszt nyelvezete hétköznapibb lesz, mert ez nem egy hivatalos dokumentációként készül, hanem egy rejtett fejlesztési napló. Itt a saját szavaimmal írom le a projekt történetét, a gondolataimat és azokat a döntéseket, amelyek az évek során megszülettek. Ezt azért gondoltam fontosnak leszögezni az elején, ugyanis a célom egy őszinte lenyomat készítése arról, hogyan jutott el a projekt az első ötletektől a jelenlegi állapotáig, így amennyiben zavar a bejegyzés stílusa, kérlek, nyugodtan zárd be ezt az oldalt.
A projekt akkor kezdődött el, amikor még diákelnök voltam. A diákönkormányzati választásokon volt egy ígéretem, hogy ezt a weboldalt meg fogjuk csinálni. Fogalmam sem volt, hogyan, nem tudtam még kinek lesz a hatásköre, vagy hogy egyáltalán megvalósul-e valaha, de egy dolgot biztosan tudott mindenki: szüksége van az iskolának egy új weboldalra.
A régi weboldal
2020-ban el is kezdtünk dolgozni rajta Skáre Erikkel. Ez volt a legelső verzió, viszont ez végül szépen lassan feledésbe merült. Ettől függetlenül bennem végig ott maradt az érzés, hogy ezt egyszer be kell fejezni. Egyrészt ígéret volt, másrészt már többen tudtak az új weboldal készüléséről.
A következő változaton már egy korábbi igazgatóval együttműködve dolgoztunk, készültek tervek, technikai elképzelések, de ezek sem vezettek el a végleges verzióhoz. (Utólag nagyon is örülök, hogy végül nem ez ment tovább, mert oh milyen borzalmas is volt ez kinézetre. Kellett az a pár év fejlődés UI/UX területen.)
A weboldal második változata
Aztán 2024-ben új igazgatója lett a gimnáziumnak, és ekkor keresett meg engem maga az iskola, ekkor már régen Pesten éltem, és művészeti egyetemen tengettem napjaimat. Itt indult el ténylegesen a mostani oldal folyamata.
Furcsa belegondolni, de bár a kód jelentős része 2024 és 2026 között készült el, maga az egész projekt valójában így majdnem hat év története.
A pillanat, amikor először tényleg elhittem, hogy ebből lesz valami, amikor bent ültem a gimnáziumban, és egy találkozó keretén belül beszélgettem Edittel, az – 2026-ban aktuális – igazgatónővel és (Birkás) Attilával az új tervekről. Ekkor éreztem először azt, hogy ez tényleg kikerülhet végre mindenki elé.
A fő szempont az volt, hogy modern legyen, mobilon is jól működjön, gyorsan meg lehessen rajta találni az információkat, és közben megőrizze azt az érzést, amit a régi bélás oldal is adott. A hírek jelenjenek meg azonnal, minden könnyen elérhető legyen, a freskó valamilyen módon jelenjen meg, és legyenek olyan kényelmi funkciók, amik ugyan nem életbevágóak, de mégis egy modernebb intézményi szintet képviselnek, még ha ezzel az oldal kísérletibb kategóriába is sorolódik.
Vicces módon eredetileg nem is WordPressben gondolkodtunk. Akkoriban még főleg HTML-t és CSS-t ismertem, amit informatika órán tanultunk. Ahogy egyetemre kerültem és elkezdtem mélyebben foglalkozni PHP-val és dinamikus oldalakkal, egyre világosabb lett, hogy ebből WordPress lesz. csak volt egy apró probléma, hogy előtte még soha nem készítettem teljesen egyedi kódú WordPress oldalt.
Őszintén szólva ez elég nagy fejtörést okozott, de valahogy az összes projektem így indul. Fogalmam sincs, hogyan kell megcsinálni… aztán majd csak lesz valami.
És végül mindig lesz valami.
Amire talán a legbüszkébb vagyok, az a Díjazottak rendszer. Valószínűleg kívülről ebből látszik a legkevésbé, hogy mennyi munka van mögötte, de sikerült egy olyan rendszert felépíteni, ami backend oldalon is hosszú éveken keresztül használható marad. Ugyanígy nagyon szeretem a saját Slideshow plugint is. Ezek azok a részek, ahol tényleg azt éreztem, hogy sikerült valami teljesen sajátot építeni.
Persze valószínűleg még most is vannak benne hibák. Próbáltam mindent letesztelni, de ezt a kódot 2024 óta írom, most pedig 2026. augusztus 3. van. Több mint két és fél év munkája van csak ebben a verzióban.
Talán a legkevésbé észrevehető dolog, amin órákat töltöttem, hogy az egész oldal normálisan működjön light- és dark módban is.
A legcsúnyább kódrészlet valószínűleg az oldal tetején lévő felhívó sáv. Telefonon néha még mindig nem pont úgy működik, ahogy szeretném, de valahogy már hozzánőtt a szívemhez az ugráló mindenit.
Van a fő CSS fájl is, amitől a mai napig a hideg kiráz. Közel 2500 sor hosszú. Minden alkalommal megfogadom, hogy egyszer rendet rakok benne. Most így véglegesítéskor egészen sikerült, de biztosan jobban is optimalizálható lett volna. És egy PHP fájl is, amit inkább nem nyitok meg, ha nem muszáj.
A legrosszabb apró bug talán az volt, amikor egyszer csak az egész oldalon minden link alatt megjelent egy alsó vonás. Telefonon, gépen, mindenhol. Órákat töltöttem azzal, hogy megtaláljam, honnan jön.
Ami viszont a mai napig rejtély számomra, az a „Kattints további hírekért” gomb. Fogalmam sincs, miért működik. De működik. És néha szerintem jobb nem hozzányúlni.
Volt egy feature, amit nagyon szerettem volna, de végül törlésre került. Egy preloader. Szépen megvárta, amíg az oldal betölt egy CSS animációval, ami az iskola modernizált logója volt. Sokat dolgoztam rajta, de végül a cookie problémák és az egész bonyolultsága miatt egyszerűen nem érte meg.
A „leggyönyörűbb” meglepetés az volt, amikor rájöttem, hogy a WordPress a médiafájlok URL-jeit gyakorlatilag hardcode-olja. Aztán egyszer megváltozott a helyi IP-címem, és a képeim meg a fájljaim jelentős része egyszerűen megszűnt létezni. Az egy érdekes délután volt. Ha valamit pedig nem szeretnék újból csinálni, akkor az a régi oldal teljes tartalmának átköltöztetése. Minden egyes oldal, minden dokumentum, minden kép, minden információ újraszervezése… Oh és ne használj XAMPP-et fejlesztésre. Docker is the way, ha nem akarsz két óránként adatbázis manuálisan resetelni, rizikóztatva a teljes projektedet.
Fogalmam sincs, összesen hány óra ment bele ebbe a projektbe. Soha nem úgy dolgoztam rajta, hogy „ma egy órát”. Inkább úgy, hogy leültem, és tizenkét órán keresztül fel sem álltam. Vagy napokon keresztül csak ezzel foglalkoztam, aztán aludtam egyet, és kezdtem elölről. De ez nem egy követendő példa.
Ahogy a rengeteg Red Bull sem. Rengeteg fehér Monster.
És nagyon sok COBRAH meg Naomi Jon, CORPSE, Charlotte Cardin. És görnyedt garnéla póz.
Ez a projekt sokat tanított nekem az évek során. Nem csak a megvalósulás melletti kitartás részében, hanem visszavezethető a saját képességeim fejlődése is szépen. Jobb lettem fejlesztésben, designban, és talán abban is, hogy mikor kell végre azt mondani, hogy elég azon a pár pixelen egy órát pöszmögni.
Végül szeretném megköszönni Birkás Attilának a tömérdek segítséget, időt és folyamatos kapcsolattartást. Rengeteg döntésnél ott volt. Nagyon sok minden azért készült el úgy, ahogy, hogy neki egyszerűbb legyen a jövőben kezelni ezt az oldalt, mert éveken keresztül PHP-t hardcodeolni nem kis meló. Ez remélem sikerült. Köszönöm a bizalmat Munczig Dénesnének, Editnek, és hogy a korai szakaszban aktívan részese volt a most láthatott kinézetnek az értékelésében. Továbbá Fébó-Goretich Blankának is a könyvtári rész segédkezésében, levelezésben. Végül Eminek, aki a korábbi, még az első verzióhoz készült vektoros Béla logót grafikailag is modernizálta.
Ha ezt évekkel később olvasod, remélem az oldal még mindig tökéletesen működik, és még mindig hasznos.
És ha esetleg valaki egyszer beleássa magát a kódba…
Sok szerencsét. Próbáltam rendezett maradni.
(Markó) Ádám
2026. augusztus