Bemutatkozás

A könyvtár történetéről röviden

Az iskolai évkönyvek az 1850-es évek elejétől közölnek adatokat a gyűjteményről. Ekkoriban 300 kötetes volt a könyvtár, „amelyet Nagy Rókus, Szent Ferenc-rendi volt tanár buzgó igyekezete hozott össze egyes tanulók ajándékából és az ifjúság által éveken át összegyűjtött pénzből”(Werner 41. p.). Ezt egészítették ki az „iskolakönyvek” 2 példányban, 8 földrajzi térkép és segédkönyvek a tanárok számára. Vinkovics Antal egykori diák humoros visszaemlékezéséből (Bálint 39. p.) pedig megismerhetjük azt is, hogyan gyűjtött a tanulóifjúság a könyvtár számára, de a város is hozzájárult – az 1850-es években pl. évi 800 koronával – a könyvtár és a „természettani szertár” fejlesztéséhez (Werner 45.p.). Az erőfeszítéseknek köszönhetően szépen gyarapodik a tanári könyvtár, és létrehozzák az ifjúsági könyvtárat is. Az állomány „az 1872/73-as tanévben már 3500 könyvből és füzetből áll” (Bálint 51. p.). A ciszterek számára is fontos volt a könyvtár, sokat áldoztak a fejlesztésére. Hogy mennyire, azt jól mutatja, a „tanári és ifjúsági könyvtár köteteinek együttes száma 1900-ban 4446, 1918-ban 7243 volt.” A gyarapodásnak ez az imponáló mértéke számunkra is kívánatos lenne! A tanári könyvtár a rendházban kapott helyet. Rendezése, működtetése Székely Károly érdeme. Fejér Adorján pedig, aki 1910/11-től az ifjúsági könyvtár „őre”, segítőivel: lelkes tanítványokkal szintén sokat dolgozik a könyvtár „rendezésén és könyvjegyzékének elkészítésén”. Az ifjúsági könyvtár fejlesztésénél az volt a legfontosabb elv, hogy minél nagyobb példányszámban beszerezzék a kötelező olvasmányokat, „hogy az olvasásban fennakadás ne legyen” (Werner 62. p.). Az osztálytermekben kis letéteket hoztak létre ezekből, amelyeket zárt szekrényben helyeztek el, kezelésük a magyartanár feladata volt. A könyvtárosi munka mellett Fejér tanár úr – hozzáértő diákjaival – könyvkötő műhelyt is alapított és rendezett be a rossz állapotban lévő könyvek bekötésére.

Fontosnak tartották a rászoruló diákok segítését is. A tanulókat segélyező egyesület (hangversenyek bevételéből, adományokból) erre a célra még saját könyvtárat is hozott létre (Bálint 77. p.). Így például az 1913/14-es „iskolai évben 20 tanulót látott el iskolai könyvekkel, könyvtárából pedig 113 [!] tanuló kapott szótárakat és egyéb segédkönyveket. A tanulók összesen 609 könyvet használtak állandóan az iskolai év alatt” (Werner 70. p.). Az anyagilag nehéz helyzetben lévő tanulók tankönyvvel történő ellátásának ez a módja ma is példamutató!

A 20. századi kedvezőtlen társadalmi változások, különösen a háborúk viharai nem kis károkat okoztak az állományban, de „annyi balszerencse közt, oly sok viszály után” is szerencsére megmaradt közel 5600 régi könyv. A könyvek mellett értékes folyóirat-sorozatok is ránk maradtak (Tudományos Gyűjtemény, Budapesti Szemle, Századok, vagy az iskola egykori diákja, majd tanára, Szarvas Gábor által szerkesztett Magyar Nyelvőr). Ennek az értékes, régi gyűjteménynek a kezelése speciális szakértelmet igényel, több időt és pénzt is kellene áldozni a gondozására, de ehhez sajnos se a személyi, se az anyagi feltételek nincsenek meg. E nagyon vázlatos visszatekintésből is látható, hogy az elődök áldozatos munkájának köszönhetően sok értékes könyvvel gazdagodott a könyvtár.

1850 előtti könyvekből 744 db van, ebből 1800 előtti 202 db. Legrégebbi könyvünk latin nyelvű, 1588. évben nyomtatták.

A könyvtár szolgálja a pedagógusok munkáját, a diákok tanulását, művelődését, a muzeális gyűjteményre alapozva pedig – mint korlátozottan nyilvános könyvtár – az intézmény falain kívül is segíti az oktatást és a tudományos kutatást. Olvasóink színvonalasabb kiszolgálása érdekében együttműködünk a város más könyvtáraival, biztosítjuk a könyvtárközi kölcsönzés lehetőségét.

A könyvtár 3 helyiségben működik (a muzeális gyűjtemény a „zárt anyagként” került elhelyezésre). A külső helyiség a helyszíne az „oldottabb”, klubszerű könyvtárhasználatnak (a csak helyben használható művek zöme, valamint a számítógépek itt vannak), a középsőben történik a kölcsönzés, míg a belső terem a könyvtári órák, általában a nagyobb elmélyülést kívánó tevékenységek színtere.

A feltáró munka igazán csak 1990-től kezdődött, mert korábban semmilyen katalógus sem volt. Kezdetben cédulakatalógus, mégpedig raktári, betűrendes, szak- és tárgyszókatalógus épült, majd 1997-től megindult (a Soros alapítvány támogatásával) a könyvtári munkafolyamatok gépesítése a Szirén, később a Szirén 21, ma pedig a korszerűbb Szikla könyvtárkezelő program segítségével. A régi állomány gépre vitele 2019-ben kezdődött és 2020-ban fejeződött be. Jelenleg a kölcsönzés teljesen gépesítve van. A gépesítés nagyon gyors és sokoldalú információkeresést tesz lehetővé mind formai (szerző, cím, megjelenési adatok, sorozat), mind tartalmi szempontból, és sok az előnye a kölcsönzésnél, statisztikák készítésénél, a gyűjtemény összetételének, a forgalom adatainak különböző szempontú elemzésekor is. A számítógép, az internet használata természetesen épült be a mindennapi munkába és a könyvtárhasználatba

A könyvtárat használók igényei nagyon változatos, sokszínű képet mutatnak: jól tükrözik az iskolában folyó különböző tevékenységeket. Tanáraink mindennapi munkájukhoz (egyesek közülük továbbképzéshez, továbbtanuláshoz is) használják a könyvtárat, és hasonló okokból veszik igénybe a másutt dolgozó pedagógusok is. Diákjaink órai, szakköri munkájukhoz, dolgozatíráshoz, kiselőadások megtartásához, a legkülönbözőbb tanulmányi versenyekre való felkészüléshez kérnek segítséget, de egyéni érdeklődéssel, szabadidős tevékenységekkel kapcsolatos igényeik is árnyalják e gazdag képet. Tudományos kutatók, „öregdiákjaink”, helyi szerzők részéről is érkeznek különféle kérések. Érdekes jelenség, hogy vannak „latens” könyvtárhasználók is: diákjaink nem ritkán a szülő vagy a testvér igényeivel is könyvtárunkhoz fordulnak. Az elmondottak – úgy érzem – a munkánk iránti bizalmat, megbecsülést jelzik.

A szolgáltatásokkal kapcsolatos igények folyamatosan, dinamikusan növekedtek, ugyanakkor új feladatoknak is meg kellett felelnünk. Elég csak arra emlékezni, hogy a hatosztályos képzés bevezetésével olvasótáborunk „megfiatalodott”, így a gyűjtőkört is módosítani kellett a 12-14 évesek igényeinek megfelelően. Szerencsésnek mondhatjuk magunkat, mert nem érződik a könyvtárban az olvasási igény visszaesése. Szórakoztató irodalmunkat igyekszünk naprakészen tartani, amit olvasóink nagyra becsülnek.

Könyvtárunk feladata közé tartozik a tankönyvek megrendelése, állományba vétele, diákoknak névre szóló csomagban összeállítása.

A ferencesek 300 kötetes gyűjteményétől napjaink iskolai könyvtáráig hosszú volt az út, sok idő telt el, sok-sok változással… Jókkal is, rosszakkal is! Babits Mihály szavai azonban számunkra ma is érvényesek, igazak:

„Óh ne mondjátok azt, hogy a Könyv ma nem kell,
hogy a Könyvnél több az Élet és az Ember:
mert a Könyv is Élet, és él, mint az ember –
így él: emberben könyv, s a Könyvben az Ember.”

Felhasznált irodalom:
Werner Adolf: A bajai főgimnázium története. Baja, 1914
Bálint László: A bajai III. Béla Gimnázium. Bp., 1989